Ne a pályázatra várjon a gép
Miért éri meg most újra a lízing?
Az elmúlt két évben szinte minden ügyfelünkkel ugyanazt a beszélgetést folytattuk. A fejlesztési terv kész, a gép kiválasztva, az árajánlat az asztalon van, és a döntés mégis elmarad, mert „megvárjuk a következő pályázatot”. Megértjük ezt a logikát: aki egyszer kapott 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást egy feldolgozó gépre, annak nehéz teljes áron venni. Ebben a bejegyzésben azonban azt szeretnénk megmutatni, hogy a várakozásnak is ára van, és hogy van egy régi, jól bevált eszköz, amelyről az utóbbi évek pályázati lázában sokan megfeledkeztek: a lízing.
Hol tartunk ma a pályázatokkal?
Kezdjük a tényekkel, mert ebben a kérdésben sok a remény és sok a félinformáció. Az Európai Unió tagállamai 2026. október 13-án döntöttek a Magyarországgal szembeni költségvetési feltételességi eljárás lezárásáról, ezzel mintegy 4,2 milliárd eurónyi korábban felfüggesztett forrás vált elérhetővé, a korlátozás feloldása október 14-től alkalmazható. Ez valóban jó hír. Fontos azonban látni, hogy a forrás hozzáférhetővé válása még nem pályázati kiírás, a kiírás még nem nyertes támogatói döntés, a támogatói döntés pedig még nem a műhelyben termelő gép.
A gyakorlatban egy új gazdaságfejlesztési felhívásnál a meghirdetéstől a gép beüzemeléséig jellemzően egy év, de nem ritkán másfél-két év is eltelik. Közben jön a felhívás véleményezése, a beadás, a bírálat, a támogatói okirat, a beszerzési eljárás, a szállítás. Ráadásul a legutóbbi, kifejezetten eszközbeszerzésre szóló kiírások jelentős része csak bizonyos hátrányos helyzetű térségekben vagy szabad vállalkozási zónákban működő mikro- és kisvállalkozások számára volt nyitva, így a közép-magyarországi és dunántúli ipari körzetek cégeinek nagy része eleve nem pályázhatott. A következő hétéves uniós költségvetésről (2028-tól) pedig még nincs megállapodás.
Nem azt mondjuk, hogy nem lesz több pályázat. Azt mondjuk, hogy aki ma egy konkrét gépi kapacitáshiánnyal küzd, annak a pályázatra várás nem stratégia, hanem halasztás.
Mennyibe kerül a várakozás?
Ezt a kérdést ritkán teszik fel, pedig ez a legfontosabb. Vegyünk egy egyszerű, szemléltető példát. Ha egy új fröccsöntőgép havonta 1,5 millió forint fedezetet termelne (új megrendelés, kiváltott bérmunka, kevesebb selejt, alacsonyabb energiafogyasztás a régi géphez képest), akkor egy év várakozás 18 millió forint elmaradt jövedelmet jelent. Ehhez jön a régi gép javítási költsége, az elvesztett vevők, akiknek nem tudtuk időben vállalni a sorozatot, és az árkockázat: a gépárak az elmúlt években inkább felfelé, mint lefelé mozogtak.
A pályázat ezzel szemben bizonytalan: nem tudni, mikor jelenik meg, jogosult lesz-e rá a cég, nyer-e, és mekkora lesz a tényleges támogatás. A számot mindenki a saját adataival kell, hogy kiszámolja, de érdemes őszintén elvégezni ezt a számítást, mielőtt a „várunk” mellett döntünk.
Mi is pontosan a lízing?
A magyar jog a pénzügyi lízinget pénzügyi szolgáltatásként kezeli (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, röviden Hpt. szerint), így csak az MNB által engedélyezett lízingcégek és bankok végezhetik. A lényege egyszerű: a lízingcég megvásárolja az Ön által kiválasztott gépet, Ön azonnal birtokba veszi és használja, a vételárat pedig havi részletekben fizeti meg.
Két fő formája van. Zárt végű pénzügyi lízingnél a futamidő végén, az utolsó részlet megfizetésével a gép automatikusan az Ön tulajdonába kerül. Nyílt végű pénzügyi lízingnél a futamidő végén Ön dönt: megveszi a gépet a szerződésben rögzített maradványértéken, vagy másik vevőt jelöl ki rá, vagy visszaadja. (Létezik még az operatív lízing, ami lényegében hosszú távú bérlet, ennél a gép a lízingcég könyveiben marad. Ez nem jellemző a mi vevőink körében.)
Gépbeszerzésnél a legtöbb ügyfelünknek a zárt végű pénzügyi lízing a természetes választás, mert a cél a gép megszerzése, és ennek az adózási háttere is a legegyszerűbb.
Az érvek a lízing mellett
A gép holnap termel, nem két év múlva. Ez a legfontosabb érv, és minden más ehhez képest másodlagos. A lízingbírálat jellemzően napok, legfeljebb néhány hét kérdése, nem hónapoké.
Kíméli a likviditást. A gép árának csak egy részét, az önerőt kell az elején megfizetni. A támogatott Széchenyi Lízing MAX+ konstrukcióban gépekre, berendezésekre a lízingcégek a hitelképességtől függően akár 10 százalékos nettó önerővel is finanszíroznak, a többi forgótőke a cégnél marad alapanyagra, szerszámra, bérre.
Kedvezményes, fix kamat érhető el. A KAVOSZ által működtetett Széchenyi Kártya Program részeként futó Széchenyi Lízing MAX+ állami kamattámogatással működik: a vállalkozás által fizetendő nettó kamat a teljes futamidőre rögzített, a finanszírozott összeg akár 500 millió forint, a futamidő 3–7 év. A beruházási célú konstrukciók fix kamatozásúak maradtak. Ez a kamatszint a jelenlegi, 5,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett kifejezetten kedvező.
Számoljunk egy élő példával! Vegyünk egy Yizumi 200A6 fröccsöntőgépet, amelynek nettó ára 49 900 euró. A Széchenyi Lízing MAX+ forintalapú konstrukció, ezért a gép árát a szerződéskötéskor forintra számítjuk át: 366 Ft/EUR árfolyamon ez kerekítve 18,26 millió forint + áfa. Ennek előnye, hogy a futamidő alatt az euró árfolyamának mozgása már nem változtatja a havi díjat. 20 százalékos önerővel (kb. 3,65 millió forint) a finanszírozott összeg kb. 14,61 millió forint. 60 hónapos futamidővel és fix évi 3 százalékos kamattal a havi nettó lízingdíj nagyjából 263 ezer forint, az öt év alatt fizetett kamat összesen kb. 1,14 millió forint. A kamat tehát öt év alatt a gép árának mindössze 6 százalékát teszi ki.
Az önerővel együtt a teljes vételár áfáját, kb. 4,93 millió forintot is az elején kell megfizetni a lízingcégnek, ezt azonban a következő áfabevallásban vissza lehet igényelni. A pontos ajánlatban a finanszírozó a kamaton felül szerződéskötési díjat is felszámíthat. Mindent összevetve a „lízing drága” érv kedvezményes konstrukcióban nem áll meg: egy rendszeresen terhelt fröccsöntőgép havi 263–276 ezer forintos díját jellemzően többszörösen kitermeli.
Az áfa megy és jön. Zárt végű pénzügyi lízingnél az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény) termékértékesítésnek tekinti az ügyletet, így a teljes vételár áfája egy összegben, a birtokba adáskor esedékes, és az áfaköteles tevékenységet végző cég ezt a soron következő bevallásában visszaigényelheti. (Nyílt végű lízingnél az áfát a havi díjakkal együtt, részletekben fizeti és vonja le.)
A gép az Ön mérlegében van, Ön írja le. Pénzügyi lízingnél a lízingbevevő aktiválja az eszközt, és ő számolja el utána az értékcsökkenést, ami csökkenti az adóalapot. Új, korábban használatba nem vett gépeknél a kis- és középvállalkozások a társasági adótörvény szerinti beruházási adóalap-kedvezményt is igénybe vehetik bizonyos feltételekkel – ezt érdemes a könyvelővel előre egyeztetni.
Maga a gép a biztosíték. Nem kell ingatlant terhelni, nem kell jelzálog. A lízingtárgy a futamidő alatt a lízingcég tulajdonában marad, ez adja a fedezetet.
Nincs pályázati kötöttség. Nincs fenntartási időszak, nincs létszámtartási vállalás, nincs kötelező árbevétel-növekedés, nincs monitoring, nincs utólagos ellenőrzés és visszafizetési kockázat. Szabadon választhat gépet és szállítót, és ha a piac úgy kívánja, használt gép is lízingelhető.
A lízing ára – őszintén
Nem lenne tisztességes, ha csak az előnyökről beszélnénk. A lízingnek vannak valódi hátrányai is, és ezeket a döntés előtt érdemes végiggondolni.
Összességében többe kerül, mint egy nyertes pályázat. Ez nyilvánvaló: egy 50 százalékos vissza nem térítendő támogatás pénzügyileg mindig jobb, mint bármilyen kamatozó finanszírozás. A kérdés az, hogy ez a támogatás mikor és milyen valószínűséggel érkezik meg, és mennyibe kerül közben a várakozás.
Ha most lízingel, arra a gépre később nem kérhet támogatást. Az uniós és hazai támogatások szinte mindegyike megköveteli az úgynevezett ösztönző hatást, vagyis a beruházás nem kezdődhet el a támogatási kérelem benyújtása előtt. Ha tehát ma beszerzi a gépet, azt egy jövőbeni pályázatba már nem viheti be. Ez a lízing legkomolyabb ellenérve, és ezért javasoljuk, hogy a döntést géphez és ütemezéshez kössük, ne általánosságban hozzuk meg.
Az áfát elő kell finanszírozni. Zárt végű lízingnél a teljes vételár áfáját az önerővel együtt az elején kell kifizetni a lízingcégnek, és csak a következő áfabevallás után kapja vissza. Ez egy 18 milliós gépnél 4,86 millió forint átmeneti likviditási igény.
Hosszú távú kötelezettség. A havi díjat a futamidő végéig fizetni kell, akkor is, ha közben gyengébb a piac. A vagyonbiztosítás (casco) a futamidő alatt kötelező, az előtörlesztésnek lehet díja, és a kötelezettség a mérlegben is megjelenik, ami egy későbbi hitelbírálatnál számít.
Hitelképességi vizsgálat van. Nem minden cég kap automatikusan lízinget, a Széchenyi konstrukcióhoz legalább egy lezárt üzleti év és köztartozás-mentesség szükséges.
És a pályázatnak nincs ára?
A pályázatot hajlamosak vagyunk „ingyen pénznek” tekinteni, pedig annak is megvannak a maga költségei és kockázatai. Ezek ritkán szerepelnek a pályázati tanácsadók szórólapjain, de a döntésnél ugyanúgy számításba kell venni őket, mint a lízing kamatát.
Kötelező vállalások. A gazdaságfejlesztési pályázatok jellemzően árbevétel-növekedést, létszámmegtartást vagy -bővítést írnak elő, és ezeket a projekt lezárása után több éven át, a fenntartási időszakban is teljesíteni kell. Ha a piac közben gyengül – és az elmúlt két év megmutatta, hogy ez bármikor megtörténhet –, a vállalást akkor is állni kell.
Visszafizetési kockázat. Ha a cég nem teljesíti a vállalásait, a támogatást arányosan vagy akár egészben vissza kell fizetni, a jogszabály szerint ügyleti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal együtt. A Yizumi-példánál maradva: egy 50 százalékos támogatás kb. 9,1 millió forint. Ennek visszafizetése kamatostul a lízing ötéves, 1,1–1,9 millió forintos kamatköltségének sokszorosa lehet.
Adminisztráció és külső szakértők. A pályázat elkészítése, a beszerzési eljárás dokumentálása, az elszámolások, a kifizetési kérelmek és a fenntartási jelentések hónapokon át, sőt éveken át lekötik valakinek a munkaidejét. A legtöbb cég ehhez pályázatírót és projektmenedzsert fogad, akik fix díjat és jellemzően a megítélt támogatás néhány százalékának megfelelő sikerdíjat kérnek. Egy 9 milliós támogatásnál ez könnyen 1 millió forint is lehet, ami már a lízing kamatának jelentős része.
Kötöttségek a géppel. A támogatott gép jellemzően csak új lehet, a fenntartási időszak alatt nem adható el, nem cserélhető le szabadon, és a beszerzésnél a szállító kiválasztását is dokumentálni kell. Ha közben kiderül, hogy más gépre lenne szükség, a pályázat ebben nem rugalmas.
A pénz később jön, mint a számla. A támogatás nagy része utófinanszírozott, vagyis a gépet először ki kell fizetni, és a támogatás csak az elszámolás jóváhagyása után érkezik. Az előleghez gyakran biztosítékot kérnek. Sok cég ezért a pályázat mellé is hitelt vagy lízinget vesz fel – vagyis a finanszírozás költségét a pályázat sem spórolja meg teljesen.
Őszintén kell mondani: ha minden a terv szerint megy, egy nyertes pályázat pénzügyileg még mindig kedvezőbb lehet, mint a lízing. De ehhez sok mindennek kell egyszerre teljesülnie: meg kell jelennie a kiírásnak, a cégnek jogosultnak kell lennie, nyernie kell, és éveken át teljesítenie kell a vállalásait. Ha ezek közül bármelyik elmarad, a pályázat könnyen többe kerül, mint a lízing. Kockázat tehát mindkét oldalon van – csak a lízingé előre kiszámítható.
Akkor mit javaslunk?
Nem azt, hogy felejtse el a pályázatokat. Azt javasoljuk, hogy válassza szét a két kérdést. Ha van egy gép, amelyre most van szüksége, mert a kapacitás hiányzik, a megrendelés már itt van, vagy a régi gép egyre többe kerül, akkor azt ne kösse egy bizonytalan pályázathoz: finanszírozza lízinggel, és kezdjen el vele termelni. A következő bővítési lépést, amely ráér egy-két évet, nyugodtan tervezze a várható pályázati kiírásokra.
Aki 2004 előtt, az uniós csatlakozás előtti időkben vett gépet, emlékszik rá: akkor is fejlődött az ipar, és a gépek nagy része lízinggel került a műhelyekbe. A pályázat jó dolog, ha jön. De a versenytárs, aki nem vár, közben elviszi a megrendelést.
Miben segít az Extrémplast?
A gépajánlatainkhoz kérésre lízingkalkulációt is készítünk, és kapcsolatba hozzuk ügyfeleinket gépfinanszírozásban jártas lízingpartnerekkel, akik a Széchenyi Lízing MAX+ és a piaci konstrukciók közül is tudnak ajánlatot adni. Ha van egy gép, amin már régóta gondolkodik, küldje el nekünk a paramétereket, és megmutatjuk, mennyi lenne a havi díja – és mennyit veszít, ha még egy évet vár.
Keressen minket az extremplast.hu oldalon elérhető elérhetőségeinken.
A bejegyzés általános tájékoztatás, nem minősül adó-, jogi vagy pénzügyi tanácsadásnak. A konkrét konstrukciók feltételei (kamat, önerő, futamidő) a finanszírozónál és a KAVOSZ Zrt. honlapján érhetők el, az adózási kérdésekben kérjük, egyeztessen könyvelőjével.